A magatartászavaros gyermekek hozzátartozói – főleg idősebb testvérei – idővel, sokkal kisebb jelét mutatják a rendellenes viselkedésnek – magyarázza Dr. Ella Daniel, a Tel Aviv University, Jaime and Joan Constantiner School of Education munkatársa.

A kutatásban a Torontói Egyetemmel együttműködve a testvérek szerepét vizsgálták a magatartászavaros gyermekek kora gyermekkori képzésében. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a testvérek közötti viselkedési minták nem konvergálnak, ellenkezőleg, a magatartás zavara növeli a különbséget.

„A magatartászavar kora gyermekkorban történő fejlesztése rendkívül fontos, hiszen ebben a korszakban alakulnak ki, azok a viselkedésminták, amik később stabilan fennmaradnak.” – magyarázza Dr. Daniel. „Azt találtuk, hogy az egészen kiskorú gyermekek nem tanulják el egymástól az agresszív, bomlasztó és engedetlen viselkedésjegyeket. A testvérek – különösen az idősebb testvérek – inkább azt tanulják meg, hogyan nem szabad viselkedni.”

A kutatásba 400 családot vontak be. A legkisebb gyermek 18, 36 és 54 hónapos korában gyűjtöttek adatokat róluk és a nagyobb korú testvéreikről.

„A tanulmány azt mutatta, hogy nem kell aggódnunk amiatt, hogy az egyik gyermek rossz hatással lenne a testvére viselkedésére. Amit viszont nagyon fontos elkerülni, az a címkézés. Nem kiálthatjuk családon belül a ’fekete bárányt’; minden gyermeket engedni és segíteni kell, saját egyéniségének kibontakozásában.” – mondja Dr. Daniel.

A tanulmányt a Child Development c. folyóiratban publikálták.