Dán és svéd kutatók 223 gyermeket vizsgált meg (123 kisfiút és 100 kislányt), az átlagéletkor 9,8 év volt. Négy évig vizsgálták aktivitási szintjüket és megállapították, hogy a magasabb fizikai aktivitású gyerekeknél alacsonyabb volt a szív-érrendszeri megbetegedésekre vonatkozó kockázat. A közlemény az Acta Paediatrica májusi számában jelent meg.

„Köztudott, hogy a felnőttek fizikai aktvitása betegségek széles körével mutat összefüggést, sőt a halálozással is összefügg” - magyarázza az első szerző Dr Tina Tanha, a malmői Skane Egyetem kutatója. „Tanulmányunk egyértelműen bizonyítja a fizikai aktivitás és a szív-érrendszeri betegségek közötti összefüggést gyerekek esetében is. A szív-érrendszeri megbetegedések 11 százaléka gyerekeknél a fizikai aktivitás különbségeivel magyarázható.”

A gyerekek derekára négy napon át egy fizikai aktivitást mérő úgynevezett akcelerométert rögzítettek. A gyerekeket csak akkor vették be a vizsgálatba, ha az övet legalább három napig minimum nyolc órán át hordták. Vizsgálták a szív-érrendszeri megbetegedéseik kockázati tényezőit, például a vérnyomást, a nyugalmi pulzust, a fittséget illetve a testzsírszázalékot is rögzítették.

A fiúk átlagos BMI-je 17,4 volt, a lányoké 17,5. A fiúk fizikálisan aktívabbak voltak, mint a lányok (746 illetve 620 értéket teljesítettek percenként, átlagosan 45 illetve 35 percig folytattak közepes intenzitású, és 15 illetve 11 percig magas intenzitású tevékenységet). Nem volt jelentős különbség a nemek között a szisztolés és diasztolés vérnyomásértékekben, továbbá az átlagos artérás vérnyomásban. A nyugalmi pulzus a lányoknál magasabb volt (85 szemben a fiúkban mért 80/perc értékkel). A fiúknál alacsonyabb volt a testzsír mennyisége (6,3 kg illetve 8,3 kilogramm), de alacsonyabb volt a testzsírszázalékuk is (16,2 százalék és 22,6 százalék), ugyanakkor magsabb volt az oxigén felvételük is.

Az erőteljes fizikai aktivtás 10 százalékkal, míg a közepesnél intenzívebb testedzés 8 százalékkal járult hozzá a szív-érrendszeri megbetegedések kockázatának csökkenéséhez mindkét nem esetén. A különbségek az általános fizikai aktivitás esetén jelentkeztek, az ugyanis 11 százalékban játszott szerepet a fiúknál, de nem volt jelentősége a lányok esetében. Fontos, hogy a vizsgálatok során a korábbiakkal szemben számos rizikótényezőt együtt vizsgáltak. A gyerekkori rizikótényezők azért is fontosak, mert hatásaik összeadódnak az élet során.