A kutatók több mint 23 000 nőt vontak be a vizsgálatba, közülük hétezren a 37. hét előtt születtek, a többiek pedig időre. Valamennyi alany 1976 és 1995 között látta meg a napvilágot Quebec tartomáynban. A megfelelő időpontban született kismamák 12 százalékánál lépett föl legalább egy szövődmény, míg a 32. és 36. hét között érkezetteknél ez az arány valamivel több mint 13 százalék volt. Lényeges eltérést a 32. hetes vagy annál rövidebb várandósságból született anyáknál lehetett megfigyelni: csaknem ötödüknél jelentkezett valamilyen komplikáció – például terhességi cukorbetegség, magas vérnyomás vagy fehérjevizelés.

A kanadai szakértők arra is rávilágítottak, hogy a magzati korhoz képest alulfejlett, alacsony súllyal született kismamák – akár megfelelő időtartamú volt édesanyjuk terhessége, akár nem – ugyancsak magasabb kockázattal számolhatnak. Emellett megállapították, hogy a krónikus magas vérnyomás és a kettes típusú cukorbetegség gyakoribb volt a koraszülöttek csoportjában. Ez két olyan kórkép, ami önmagában is növeli a szövődmények esélyét, ami az egyelőre nem ok-okozatiként alátámasztott összefüggés forrása lehet.

„A páciensek koraszülöttségét mindenképpen számításba kellene venni a szülészeti ellátás során” – mondta Dr. Anne Monique Nuyt, a montreali Sainte-Justine Egyetemi Kórház és Kutatóközpont orvosa.

Az eredmények alapján valószínűsíthető, hogy mivel az orvostudomány fejlődésének köszönhetően egyre fejletlenebb magzatokat is meg lehet menteni, a szülőképes korú nők egyre nagyobb hányadát fogja érinteni a fokozott kockázat. A tanulmány a Kanadai Orvosok Társaságának hivatalos szakfolyóiratában, a CMAJ legfrissebb számában jelent meg.