A legújabb kutatások azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy az egyén saját belső órája a napszaktól függetlenül az, ami igazán befolyásoló erővel bír.
A The American Journal of Clinical Nutrition című lapban közzétett kutatás során a szakemberek a testzsír és testtömeg-index, valamint az evés időzítése, illetve a szervezet cirkadián ritmusa közötti kapcsolatot vizsgálták. Amint arról a kutatást vezető Andrew W. McHill beszámolt, a kutatás során arra derült fény, hogy nem az számít, milyen napszakban mennyit eszünk, hanem az, hogy a saját cirkadián ritmusunk mely szakaszában mennyi kalóriát viszünk be a szervezetünkbe.
A szakemberek 110 főiskolás korú fiatalt kísértek figyelemmel 30 napon át, mely során az alvásukat és a táplálkozásukat is alaposan kielemezték egy mobiltelefonos alkalmazás segítségével. Az eredményekből az derült ki, hogy azok, akiknél a testzsír mennyisége a legtöbb volt, jellemzően közvetlenül lefekvés előtt ettek, amikor a melatonin-szintjük a legmagasabb volt, és ez sokkal nagyobb befolyással volt a súlyukra, mint az, hogy mennyit és mit ettek, illetve mit mozogtak, vagy mennyi időt töltöttek alvással. Vagyis nem az hizlal, ha a napszak szerinti este eszünk, hanem ha a cirkadián ritmusunk szerinti este.
