„A hatás meglepően erős volt” – összegezte a Pediatrics című szakfolyóiratban közzétett tanulmány elkészítését vezető Dr. Bill Hesselmar, a göteborgi Szilvia Királynő Gyermekkórház szakértője.

A vizsgált 136 gyermek közül, akik életük első fél évében cumit használtak, 65-nél tisztították a szülők szopogatással az eszközt. Náluk másfél éves korban jelentősen alacsonyabb volt az ekcéma és az asztma kialakulásának aránya. Hároméves korra a pozitív tendencia megmaradt az ekcémára vonatkozóan, az asztmára értve azonban „eltűnt”.

A tanulmányban nem határozzák meg, hogy az anya és az apa nyála pontosan hogyan fejt ki védő hatást, ám akut légúti betegségeknél – megfázásnál vagy influenzánál – nem mutatkozott különbség a cumitisztítási módszer függvényében. „Háztartáson belül egyébként is gyakori a kórokozók átvitele, attól függetlenül, hogy a szülők szopogatják-e a cumit vagy nem” – tette hozzá Dr. Hesselmar.

Amikor a szülők nyállal tisztítják a cumit, bélflóra baktériumokat juttatnak a gyermek szervezetébe. „Tudjuk, hogy minél változatosabb egy gyermek bélflórája, annál kevésbé fogékony az allergiára és az ekcémára” – magyarázta a szakértő. Az anya és az apa választása ugyan, hogy tisztítószeres vízzel, forralással vagy így tisztítják a cumit, de Dr. Hesselmar azt tanácsolja: a szülők bátran nyalják meg az eszközt, ha a baba császármetszéssel jött világra. Az így születettek ugyanis nem kapják meg az immunrendszer erősödéséhez szükséges mikroorganizmus-készletet.

A csemeték gyakran dobják a földre a leesett cumit, aminek a szájban tisztítása elsőre gusztustalannak tűnhet. „Még senkiről sem hallottam, aki megbetegedett volna a cumitól. A padlón nincs túl sok baktérium” – vélekedik a szakértő.