A kutatók 800 olyan egészséges nőt követtek nyomon, akik a szülésük során fájdalomcsillapítást kértek. Az alanyokat két részre osztották, egyik részük epidurális érzéstelenítést kapott, míg másik részüknél egy összetett fájdalomcsillapítást alkalmaztak, ami során először a gerincvelő körüli területre, két csigolya közé fecskendeztek fájdalomcsillapítót és csak ezután alkalmazták az epidurális érzéstelenítést. Ezt követően mindkét csoport tagjainak fájdalomérzetét egy 0-tól 10-ig terjedő skálán rögzítették a vajúdás különböző szakaszaiban.

Az első szakasz alatt a kombinált fájdalomcsillapításban részesülő nők fájdalmának mértéke átlagosan 1,4 volt a 10-ből, míg a másik csoporténak 1,9, ami – amint azt a kutatást vezető dr. David Gambling, a San Diego-i Sharp Mary Birch Kórház munkatársa kifejtette – igen jelentős különbségnek számít. Az Anesthesia & Analgesia című lap márciusi számában megjelent tanulmányból az is kiderült, hogy a kombinált fájdalomcsillapítás hatására átlagosan 11 perccel hamarabb csillapodott a szülő nők fájdalma, és közülük jóval kevesebben kértek később újabb adag epidurált, ugyanakkor mellékhatások, valamint a szülések lefolyása tekintetében nem volt jelentős eltérés a két csoport között.

Dr. Grant Gilbert, a New York-i Egyetem Langone Orvosi Központjának szülész-nőgyógyásza hozzátette, hogy egyes orvosok a kedvező hatások ellenére is óvatosan bánnak ezzel az újfajta, kombinált fájdalomcsillapító módszerrel, hiszen vannak bizonyos hátrányai is. Az egyik ilyen, hogy alkalmazása során gyakrabban fordul elő a magzati szívfrekvencia csökkenése, bár ennek hatására egy esetben sem volt szükség császármetszésre, a másik, hogy kicsivel magasabb az agyhártyagyulladás kockázata. Utóbbi azért nagyon ritkán fordul elő, a tanulmány során egyetlen példa sem volt rá.

Dr. Gilbert úgy véli, a legfontosabb, hogy minden szülészorvos azt a fájdalomcsillapítást alkalmazza, ami véleménye szerint a legjobb a páciense számára.