A levendulát a Rómaiak hozták be Európába. Az ókorban ez a növény a szépségápolás egyik fő virága volt, használták testre kenve, szappant készítettek belőle, vagy épp a fürdővizet gazdagították vele. De sokszor a száraz virágot a padlóra szórva illatosították a szobát.
A levendula egy mediterrán félcserje. A levendula tövet nyáron is elültethetjük, de fontos hogy sok nedvességet tudjunk biztosítani számára kertünk legmelegebb és legnaposabb részében. Miután mediterrán származású, ne ültessük hideg árnyékos részre. A mésztartalmú, agyagos, tápanyagokban szegény talaj kiváló a számára. Jól tűri a száraz talajt, rendszeresen metsszük a növényt.
A levendula élénk lila virágaival a gyógy és fűszerkertek egyik kedvelt növénye. Igénytelen száraz homokos talajon is megél, ezért alkalmas sziklakertbe is. A tetvek és a hangyák nem kedvelik a levendula illatát, érdemes kertünkbe telepíteni csoportosan a növényből.
|
Ha szegélynek ültetjük, akár mikor formára igazíthatjuk. Egyébként ősszel vagy kora tavasszal vágjuk vissza körülbelül a kétharmadára. A fás részeknél már ne vágjuk le, mert nem hajt ki újra. Ideális növény a csoportos ültetéshez is vagy az ágyások szélére is ültethetjük sorba. Cserépbe ültetéshez ajánlatos a növény méretének kétszeresét befogadó edényt választani. Talajához keverjünk homokot, apró kavicsot, alulra pedig kavicsos réteg kerüljön. Terrakotta cserépben jellegzetes mediterrán hangulatot varázsolunk környezetünknek. Akár fácskává is metszhetjük. Ideális növény teraszra, erkélyre is, dézsában vagy virágtartóba ültetve. |
