A probiotikumos étrendkiegészítőt szedőknél ritkább a mentális betegségre hajlamos emberekre jellemző rumináció, tehát „befordulás” és tépelődés – derül ki egy friss kutatásból. A tabletta formájában szedett probiotikumok a joghurt élőflórájában is megtalálhatóak.

A bélflóra jótékony baktériumai a tudatunkra is hatnak – állítják a szakértők. A holland Leideni Egyetem munkatársai kimutatták, hogy a vizsgálatban résztvevők négy hétnyi probiotikum-szedés után kevésbé voltak fogékonyak a rossz hangulatra, mint azon társaik, akik placebót kaptak.

A probiotikumos csoport tagjai sokkal kevésbé voltak hajlamosak a ruminációra – arra a fajta rögeszmés magatartásra, amely depresszióvá fajulhat –, valamint kevesebb agresszív gondolatról számoltak be.

„Kutatások bizonyítják, hogy a rumináció önmagában is hangulatingadozáshoz, ezáltal depresszív epizódokhoz vezethet. Ismert tény továbbá, hogy a negatív gondolatokra ruminációval reagáló embereknél nehézkesebb a depressziv állapotból való felépülés” – olvasható a Brain, Behaviour and Immunity című szakfolyóirat hasábjain.

„Mostani eredményeink első ízben sugallják, hogy a probiotikumos kezelés befolyásolhatja azokat a kognitív folyamatokat, amelyek szerepet játszanak a hangulatzavarok kialakulásában. Ez a legelső tudományos adat a probiotikumok hasznosságáról a negatív gondolatok visszaszorításában” – tették hozzá a szerzők, akik 40 egészséges férfit és nőt osztottak két csoportra a kísérlet során, hogy egyik felüknek lactobacillus, lactococcus és bifidobacterium törzseket tartalmazó étrendkiegészítőt adjanak, a többieknek pedig placebót.

Egészségünk őrei: probiotikumok

A téli időszakban gyakori náthás, meghűléses panaszok megelőzése és kezelése kapcsán egyre többet hallhatjuk a probiotikum kifejezést. Sokan mégsem ismerjük pontos jelentését, nem tudjuk mikor, és hogyan alkalmazhatjuk őket egészségünk védelmében.

A probiotikumokról dr. Hidvégi Edit gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont orvosát kérdeztük.

-Mi a probiotikum?
A probiotikum kifejezés több, különböző baktérium törzset jelöl. Ezek nem kórokozók, hanem jótékony baktériumok. Együtt élünk velük, szimbiózisban. A probiotikumok a bélrendszerben találhatóak, az általunk elfogyasztott ételek meg nem emésztett cukor-komponensével táplálkoznak. Cserébe olyan vegyületeket kapunk tőlük, amire nekünk van szükségünk: pl. K vitamint, ami a normális véralvadáshoz szükséges anyag. Az immun-rendszert is serkentik, ez nagyon lényeges a kórokozók elleni természetes védekezés kialakításában.

-Ha szervezetünkben megtalálhatóak, miért van szükségünk probiotikumok szedésére?
Valóban, a probiotikumok szinte születésünktől fogva bélflóránknak természetes részei, melyet szoptatással, vagy probiotikum tartalmú tápszer adásával tarthatunk egyensúlyban. Ez az egyensúlyi állapot azonban különböző okokból bármely életkorban felborulhat. Az antibiotikumok szedése során például nem csak a kórokozók, de a jótékony baktériumok is elpusztulnak. Az egészséges bélflóra felborulását eredményezheti még a fokozott stressz, helytelen táplálkozás, hasmenéssel járó betegség, vagy gyulladásos bélbetegség. Ezek következtében jelentkezhetnek a főként haspuffadással, hasmenéssel járó kellemetlen tünetek. Ilyen esetekben probiotikumok szedésével kell gondoskodnunk a normál bélflóra helyreállításáról.

-Hogyan hatnak a probiotikumok?
Fertőzéses megbetegedések esetén az elfogyasztott probiotikum kiszorítja a bélben levő kórokozó baktériumokat, gombákat, gátolja a vírusok káros hatását. Hasmenéses betegségek alatt vagy után adva segít a normál bélflóra helyreállításában. Tudományos vizsgálatok igazolják a probiotikumok szerepét az allergia megelőzésében is. Csecsemőkorban a probiotikumok csökkentik az ekcéma és a tejérzékenység kialakulásának kockázatát. A későbbi életkorokban, bizonyos esetekben szintén eredményes a „jó baktériumok” adása, de ekkor már nem játszik szerepet az allergia-megelőzésben.

-Mikor szedjünk probiotikum tartalmú táplálékkiegészítőt? Csak a felsorolt panaszok esetén, vagy előnyös folyamatosan szednünk, a fertőzések megelőzésére is?
Antibiotikus kezelés során általában elegendő csak átmenetileg használni - a gyógyszer szedése alatt és után 1 hétig. Vírusos, egyéb fertőzéses hasmenések megelőzésére, gyulladásos bélbetegségek kiegészítő kezeléseként, illetve csecsemőkorban allergia megelőzésre azonban hosszabb ideig, akár hónapokon keresztül javasoltak. Most, az influenza-szezonban érdemes azt is megemlíteni, hogy kimutatták a probiotikumoknak, elsősorban a Lactobacillus GG-nek a légúti fertőzések számának csökkentésében játszott jótékony szerepét is. Hosszabb idejű alkalmazás esetén az immunrendszert erősíti, így képes mindennemű fertőzés előfordulásának valószínűségét csökkenteni.

-Okozhat-e mellékhatást a probiotikumok szedése?
A probiotikumok patikai készítmények formájában is elérhetők, - ez utóbbi esetben ismert törzsek, meghatározott csíraszámban szedhetők, - gyakorlatilag mellékhatásuk nincs. Az egészséges bélflóra fenntartását táplálkozásunkkal is segíthetjük. Probiotikumban különösen gazdag források a savanyított tejtermékek: a joghurt és a kefír.

Csökkenti a koleszterinszintet a génmódosított paradicsom és a probiotikum

Két friss kutatás azt mutatja, hogy a jótékony baktériumokat tartalmazó probiotikus étrendkiegészítőt szedő személyekben csökkent a koleszterinszint, és egerekre ugyanilyen hatást gyakorolt a génmódosított paradicsomot tartalmazó, fagyasztva szárított keverék is.

Az Amerikai Szív Társaság Los Angeles-i éves konferenciáján közzétett kutatás a legújabb az olyan vizsgálatok sorában, amelyek nem gyógyszeres készítmények, illetve speciálisan tervezett élelmiszerek használatával próbálják visszaszorítani a szívbetegség, szívroham és stroke kockázati tényezőjének számító magas koleszterinszintet.

Az első kísérletben 127 személy szedett naponta kétszer speciális Lactobacillus reuteri törzset tartalmazó kiegészítőt kilenc hétig. Az alanyok a káros LDL koleszterin szintjének 11,6 százalékos, és a teljes koleszterin szintjének 9,1 százalékos csökkenését tapasztalták a placebo csoporthoz viszonyítva. Az L. reuteri más formái természetesen előfordulnak a kenyérben és a joghurtban, de a kanadai Micropharma vállalat olyan törzset fejlesztett ki, amely segít gátolni a koleszterin felszívódását. Az L. reuteri NCIMB 30242 elnevezésű törzs az epesav sóinak lebontása révén segíti elő a koleszterin felszívódásának csökkenését.

Dr. Suzanne Steinbaum, a New York-i Lenox Hill Kórház kardiológusa szerint azonban bár az új probiotikumhoz hasonló termékek valóban elősegítik a koleszterin csökkentését, ezeket csak kiegészítő lehetőségként szabad tekinteni a szívbetegség elleni harcban. A szakértő úgy véli, hogy az alacsony dózisban könnyen alkalmazható, jól tolerálható anyag hatékony étrendkiegészítő lehet, ennek ellenére a koleszterincsökkentésre irányuló kísérleteknek elsősorban mindig az egészséges étrendre és a testmozgásra kell összpontosítaniuk.

A második kísérletben a Los Angeles-i Kalifornia Egyetem kutatói Dr. Alan Fogelman vezetésével egy olyan génmódosított paradicsomot vizsgáltak, amely elfogyasztáskor a jótékony HDL koleszterin hatását utánzó egyfajta peptidet hoz létre. Egérkísérletükben kimutatták, hogy a két hétig a génmódosított paradicsom szárított porát fogyasztó, magas LDL szinttel rendelkező állatokban csökkent a gyulladás vérszintje, nőtt a jó koleszterin szintje, és mérséklődött az érelmeszesedéses plakkok lerakódása.

A szakértők ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy az egérkísérletek eredményeit nem feltétlenül lehet kivetíteni az emberekre. Steinbaum szerint kizárólag erre az egérkísérletre alapozva az „gyógyászatilag” génmódosított élelmiszerek nem feltétlenül lesznek a jövő házipatikájának összetevői. A szakértő úgy véli, ennél jobb és hagyományosabb választás lehet az egészséges étrend.