A petrezselymet általában az ételek díszítésére használják, de nem kell azonnal a tányér szélére tolni,hiszen a mellrák gyógyítása is lehetséges vele.

A Missouri Egyetem új tanulmányából kiderült, hogy a petrezselyem és más növények egy bizonyos összetevője megállíthatja néhány mellrákfajta esetében a daganatos sejtek osztódását és növekedését. A tanulmány nemrég jelent meg a Cancer Prevention Research című folyóiratban.

Salman Hyder, az Állatorvosi Szakkollégium és a Dalton Kardiovaszkuláris Kutatóközpontjának professzora emlőrákos patkányokat kezelt apigeninnel, ami a petrezselyem és más növényi termékek egyik alkotóeleme. Ezeknél az állatoknál kevesebb daganat alakult ki, és jelentősen később is kezdődött a tumoros elfajulás. Hyder szerint a felfedezés jelentős lehet a hormonpótló terápiában részesülő nők szempontjából. „Az Egyesült Államokban 6-10 millió nő kap ilyen kezelést. Tudjuk, hogy az ehhez használt szintetikus hormonok egy része felgyorsítja a mellrák kialakulását. A tanulmányunk során a patkányoknak ugyanezt a medroxyprogeszteron (MPA) nevű mesterséges progesztint adtuk be.”

Mikor az MPA hatására a mellben daganatsejtek keletkeznek, új vérerek képződését serkentik a tumoron belül, hogy azt tápanyaggal lássák el a növekedéshez és osztódáshoz. Hyder felfedezte, hogy az apigenin gátolja az új vérerek képződését, így késlelteti, vagy akár meg is állíthatja a daganat kifejlődését, továbbá a daganatok számát is csökkenti. Ugyanakkor az összetevő nem állítja meg a daganatsejtek kezdeti kialakulását. Az apigenin legnagyobb mennyiségben a petrezselyemben és a zellerben található meg, de tartalmazza az alma, a narancs, a diófélék és más növények is. Bár nem szívódik fel teljes egészében a véráramba, így nem lehet biztosan megállapítani, mennyi lenne a kívánatos fogyasztandó mennyiség."Emberekre nézve nem áll még rendelkezésre pontos adagolás. Úgy tűnik azonban, hogy egy minimális mennyiség szükséges a mellrák megjelenésének késleltetése miatt, mely rosszabbodhat az MPA miatt. Talán jó ötlet minden nap beiktatni a petrezselymet és a gyümölcsöket is az étrendbe, hogy a szükséges adagot biztosítsuk. Sok táplálékkiegészítőben is megtalálható ez az anyag. Természetesen minden drasztikus étrendi és életmódbeli változás előtt konzultálni kell a kezelőorvossal.” – mondta Hyder.

A tanulmánysorozat következő lépése humán klinikai kísérletekre is ki fog terjedni, hogy meghatározzák a megfelelő adagolást. Hyder úgy véli, ezek fontosak az esetlegesen felmerülő egészségügyi és biztonsági kérdések tisztázására.

Az emlőrák nem egységes betegség

A daganat altípusának ismerete segíthet a terápia tervezésében – fogalmazták meg az Amerikai Ráktársaság, az amerikai Betegség-ellenőrzési és Megelőzési Centrum, az Amerikai Nemzeti Rákintézet és az Észak-Amerikai Központi Rákregiszter munkatársai.

A március 30-án megjelent ajánlás az emlődaganatok klasszifikációját szorgalmazza, ugyanis az altípus ismerete segít a kezelés hatásfokának javításában. Vagyis ideje szakítani a gyakorlattal, mely szerint az emlőrák egy betegség lenne, és a négy fő molekuláris altípus alapján kell tervezni a terápiás stratégiát.

A karakterizáció alapját hormonreceptor (HR), illetve a Her2 nevű molekula jelenléte adja. Eszerint a négy altípus: a luminális A (HR+/Her2-), luminális B (HR+/Her2+), Her2-gazdag (HR-/Her2+), illetve a tripla negatív (HR-/Her2-). A szakértők régóta hangsúlyozzák, hogy az egyes típusoknál más kezelési módszereket kell alkalmazni, valamint a halálozási adatok is különbséget mutatnak.

Jelenleg az Amerikai Rákregiszter azon dolgozik, hogy a molekuláris altípust is felvegyék adatbázisaikba, mely alapján át fogják értékelni a korábbi eredményeket.

A molekuláris típus mellett azonban a daganatkockázat etnikai különbségeket is mutat. Például a legkevésbé agresszív csoport, a luminális A a fehérbőrű hölgyek körében gyakori, míg a legagresszívabb tripla negatív altípus főként a feketéket sújtja. Vagyis a tervek szerint az adatokat a daganat jellemző mellet hagyományos faktorok alapján is súlyozni fogják (kor, földrajzi viszonyok, szociális tényezők).

A szóban forgó ajánlás a Journal of the National Cancer Institute oldalain tekinthető meg.