A tanulmány szerzői arra szólítanak fel, hogy emeljék fel a Nagy-Britanniában jelenleg elfogadott méhnyakrák-szűrési korhatást 70 évre, az egészségügyi kampányokkal pedig az idősebb nőket is próbálják célba venni.
2010. és 2012. között átlagosan 449 haláleset történt méhnyakrák következtében a 65 éven felüli korosztályban, és hét a 25 éven aluliak körében.

A tanulmány szerint a betegséggel érintett idősebb nők száma valószínűleg tovább fog emelkedni. Ennek ellenére Angliában 2013-ban a nők mindössze 72 százaléka esett át szűrésen az előző öt évben 60-64 éves korára. Ugyanez az arány az 50-54 éves korosztály esetében 82%, az 55-59 éves korosztályban pedig 76%.

A szakértők elmondták, hogy bár a méhnyakrák a 35 éven aluli nők leggyakoribb daganattípusának számít, továbbra is valamennyi korosztályt érinti. A tanulmány vezető szerzője, Dr. Sue Sherman, a Keele Egyetem pszichológusa szerint az adatok arra utalnak, hogy az idősebb nők nem vetik alá magukat szűrésnek a méhnyakrák megelőzése érdekében. Dr. Sherman szerint a fiatal, híres betegek médiaszereplése miatt sokan azt gondolják, hogy a méhnyakrák a fiatal nők betegsége, pedig az új diagnózisok 20 százaléka a 65 éven felüli korosztályból kerül ki.

A szakértő úgy véli, hogy meg kell változtatni ezt a téves vélekedést a betegséggel kapcsolatban, és meg kell értetni az emberekkel, hogy az emlő- és a béldaganatokhoz hasonlóan a méhnyakrák is bármilyen korú nőt sújthat.

A méhnyakrák szűrésnek köszönhetően egyébként Angliában körülbelül 4500 életet mentenek meg évente.

Mivel nő meg a felépülés esélye a méhnyakrákból?

Azok a nők, akik rendszeresen járnak citológiai szűrővizsgálatra, kilencven százalékos valószínűséggel épülnek fel egy esetleges méhnyakrákból, míg annak, aki megvárja a tünetek jelentkezését, erre csupán 66 százalék az esélye.

„A citológiai vizsgálat (Pap-teszt) még időben kiszűri a betegséget, ezért az előnye elvitathatatlan.” – vélekedett a kutatás vezetője, Dr. Bengt Andrae, az Uppsala Egyetem Kutatási és Fejlesztési Központjának munkatársa.

A BMJ című folyóirat által közölt tanulmány szerzői több mint 1200 svéd nő adatait dolgozták fel, akiknél 1999 és 2001 között diagnosztizáltak méhnyakrákot. Az adatok szerint a rendszeresen ellenőrzött betegek 92 százaléka gyógyult meg, szemben a szűrésre nem járók 66 százalékával. Az időszak alatt elhunyt 400 beteg 75 százaléka nem járt ellenőrzésre.

A kivizsgálással nem szabad megvárni a tünetek jelentkezését, mivel azok rendszerint csak akkor észlelhetőek, amikor a daganat már a test egyéb részeire is tovább terjedt. Ekkor pedig már általában igen előrehaladott állapotánál tart a betegség.

Az Amerikai Rákkutató Társaság ajánlása szerint az első szűrést a szexuális élet megkezdését követő három éven belül, de legkésőbb 21 éves korban kell elkezdeni, majd egy-kétévente megismételni. 30 éves kor után háromévente elegendő járni, akinek pedig 70 éves koráig jók lettek az eredményei, abba is hagyhatja az ellenőrzést. A szexuális partnereiket gyakran váltogató nők azonban jól teszik, ha életkortól függetlenül évente kivizsgáltatják magukat.

Noha a HPV-oltás segítségével a méhnyakrákos esetek 70 százaléka elkerülhető, a vakcina nem teszi feleslegessé a citológiai vizsgálatot, ugyanis nem véd a daganat minden típusa ellen. Andrae figyelmeztetett: az is elképzelhető, hogy már az injekció beadatása előtt megkezdődött a betegség kialakulása.

Milyen gyakran menjünk méhnyakrák-szűrésre?

Kevesebb méhnyakrákszűrés szükséges azoknak a nőknek, akiket beoltottak HPV ellen – derül ki egy új tanulmányból. A vakcina típusától függ, hogy a szűrés milyen gyakran indokolt.

Azoknak a nőknek, akik a két leggyakoribb magas rizikójú vírus elleni oltást kapták, szűrésre mindössze öt évente kellene járniuk 25-30 éves koruktól kezdve, míg a legújabb vakcinában részesülők – hét vírustípus ellen hatásos – még ritkábban lehet szükséges. Nekik elég, ha tíz évente látogatnak el szűrésre 30-35 éves koruktól kezdődően.

Mindkét szűrési rendszer kevésbé merev, mint a jelenlegi amerikai ajánlás, mely szerint 21 évtől kezdődően három évente Papanicolaou teszt szükséges. (Magyarországon 25 éves kortól ajánlják a szűrést, szintén háromévente).

„Ebben a két beoltott csoportban érdemes felülvizsgálni az eddigi szűrési rendszert” – nyilatkozta Jane Kim, a kutatás vezetője, aki a Harvard T. H. Chan School of Public Health professzora.

„Remélem, hogy felhívja a kutatás az ajánlások alkotóinak a figyelmét, miszerint újra kell gondolni az előírásokat, s informálni kell az embereket erről, illetve legyenek tudatában annak, hogy melyik beoltott csoportba tartoznak” – tette hozzá.

Debbie Saslow, az American Cancer Society HPV-Related and Women’s Cancers részlegének az igazgatója szerint nem valószínű, hogy a közeljövőben megváltoztatják a szűrési ajánlásokat. „Túl kevés nő kapja meg a szükséges oltást, növelnünk kell a beoltottak számát, illetve időben kell gondoskodni róla. Ezek után lehet az irányelvet megváltoztatni.”

A HPV okozza majdnem az összes méhnyakrákot. A korábbi típusú oltás a daganatos elváltozások 70 %-át, míg az újabb vakcina 90 %-át is meg tudja előzni.

A Harvard kutatói kifejlesztettek egy modellt, mellyel felbecsülhető a jelenlegi és a potenciális szűrési irányelv előnyei és hátrányai, belevéve a HPV oltás nyújtotta védelmet is. Az eredmények alapján egy kevésbé intenzív szűrés is elégséges az oltottaknak, hiszen a rák kifejlődésének náluk sokkal kisebb az esélye. „A jelenlegi rendszer nem felel meg ezeknek a nőknek” – tette hozzá Kim. A kutatók szerint az oltottaknál a kenet helyett egyszerűen HPV teszt is elégséges lenne a szűréshez.

„Ezek az eredmények elég fontosak” – nyilatkozta Dr. Jose Jeronimo, az American Society of Clinical Oncology’s Cervical Cancer Secondary Prevention Expert Panel társelnöke.

Saslow szerint azonban az ördög a részletekben bújik meg. „Túl kevés gyermek részesül az oltásban időben. 56%-uk kapja meg az első oltást, míg mind a hármat mindössze harmaduk. Emellett nem tudhatjuk, hogy 11 vagy 18 évesen kapták meg.”

„Ha lenne egy olyan rendszerünk, mely alapján meg tudjuk nézni, hogy milyen típusú oltást, hány évesen és mennyi adagban kaptak, akkor tudnánk egyedire szabni a szűrési rendszert. Azonban jelenleg ez nem elérhető” – tette hozzá Saslow. „Még több kutatásra lesz szükségünk a HPV elleni oltás hatékonyságával kapcsolatban, hiszen az Egyesült Államokban 2006-tól elérhető a vakcina, s akiket 11 vagy 12 éves korában beoltottak, még csak most érik el a szűrendő korhatárt.”

Sok nő nem veszi komolyan a méhnyakrák-szűrést

A méhnyakrák a női társadalomra még napjainkban is nagy veszéllyel fenyegető rosszindulatú daganat. Kialakulása szinte minden esetben a szexuális úton terjedő humán papillomavírus (HPV) rákkeltő típusainak köszönhető.

A rendkívül hatékony méhnyakrákszűrés (HPV-Pap-teszt) bevezetése óta a betegség okozta halálesetek száma jelentősen csökkent, de hazánkban a nők még sajnos mindig nem veszik elég komolyan a szűrővizsgálatot.

A John Hopkins Medicine specialistái felfedeztek egy olyan, újfajta vizeletvizsgálati módszert, mely nemcsak az emberi sejtek rákmegelőző állapotának felismerésére képes, hanem a Humán papillomavírus DNS-ének azonosítására is.

A jelenlegi rutin szerint azoknak a nőknek, akik HPV-tesztje pozitívnak bizonyul és a Pap-kenetükön abnormális sejtek azonosíthatók, további vizsgálati célból méhnyak-biopszián kell átesniük, mely során a méhnyak sejtjeit közvetlenül vizsgálják. Ez a beavatkozás összehasonlítva egy egyszerű vizeletminta vétellel drága, fájdalmas és körülményes. Ráadásul megelőző tanulmányok már azt is megállapították, hogy ezen biopsziás vizsgálatoknak csak kevesebb, mint 50%-a lesz pozitív, tehát az egészséges másik 50%-ot akár meg is lehetne kímélni ettől a beavatkozástól.

A mostani tanulmány egy, a John Hopkins kutatócsoport által korábban végzett vizsgálat eredményeire épült, melyben a tudósok azonosítottak három gént, amelyek összefüggésbe hozhatók a méhnyakrák illetve a rákmegelőző sejtes állapot kialakulásával. Mostani kutatásuk során a már ismert géneket egy negyedik összetevővel bővítették, a HPV vírus egyik daganatképző alfajának génjével. Ez a 4-es kombináció 115 vizsgálati alany méhnyak szövetmintáján tesztelve 90,9 %-os pontossággal tudta a rosszindulatú elváltozásokat azonosítani. Ugyanezen résztvevők vizeletét vizsgálva ez a pontosság 75%-os volt.

Amennyiben az eljárás érzékenysége különböző eljárásokkal még tovább lenne növelhető, óriási nagy előrelépést jelentene a szegényebb országokban még mindig oly magas számban halált okozó rosszindulatú méhdaganatok szűrésére és hatékony kezelésére.

2 tünet, ami a méhnyakrák jele is lehet

Számos nő tart attól, hogy férfiorvos végzi el a nőgyógyászati vizsgálatot, míg mások nem ismerik fel a méhnyakrák tüneteit.

Ezek a nők ezért nem mernek orvoshoz fordulni, noha a betegség korai felismerése jelentősen növelné életkilátásaikat – derül ki a londoni Queen Mary University friss felméréséből, amely a British Journal of General Practice című szaklapban került publikálásra.

A méhnyakrák tüneteinek felismerése életet menthet: erős alhasi fájdalom, rendellenes vérzés esetén azonnal érdemes szakemberhez fordulni. Sok nő azonban fél a férfi orvostól, illetve úgy gondolja, hogy semmi komoly baja nincs, ezért csak rabolná a szakember idejét.   

A kutatók 128 harminc év alatti pácienssel készítettek interjút, akiket nemrég diagnosztizáltak méhnyakrákkal. Kiderült, hogy kevesebb, mint a megkérdezettek harmada fordult orvoshoz, amikor a tüneteket észlelte, míg 28 százalékuk több mint három hónapon át halogatta, hogy kivizsgáltassa magát.

Mint kiderült, a huszonöt éven aluli nők körében magasabb volt azoknak a száma, akik halogatták a nőgyógyászati vizsgálatot.

„A legtöbb esetben a huszonöt éven aluli nők azok, akik nem keresik fel az orvost, amikor a tüneteket észlelik. Ezért sajnos sokszor csak túl későn kapnak megfelelő segítséget, ami az életkilátásaikat jelentősen csökkenti. Bár a kutatás kevés páciens attitűdjét vizsgálta, nyugodtan levonhatjuk a konzekvenciát: kulcsfontosságú, hogy a méhnyakrák elleni kampány a huszonöt éven alul korosztályt is megszólítsa” – állítják a kutatást végző szakemberek.

Jelenleg Angliában, Wales-ben és Észak-Írországban a 25 és 60 év közötti nők minden harmadik, illetve ötödik évben vehetnek részt ingyenes rákszűrésen.

Amit minden nőnek tudni kell a méhnyakrákról

Sokak élnek abban a tévhitben, hogy a méhnyakrák a fiatal nők betegsége, pedig a British Medical Journal friss beszámolója szerint a halálozások fele a 65 éven felüli korosztályban következik be.

A tanulmány szerzői arra szólítanak fel, hogy emeljék fel a Nagy-Britanniában jelenleg elfogadott méhnyakrák-szűrési korhatást 70 évre, az egészségügyi kampányokkal pedig az idősebb nőket is próbálják célba venni.
2010. és 2012. között átlagosan 449 haláleset történt méhnyakrák következtében a 65 éven felüli korosztályban, és hét a 25 éven aluliak körében.

A tanulmány szerint a betegséggel érintett idősebb nők száma valószínűleg tovább fog emelkedni. Ennek ellenére Angliában 2013-ban a nők mindössze 72 százaléka esett át szűrésen az előző öt évben 60-64 éves korára. Ugyanez az arány az 50-54 éves korosztály esetében 82%, az 55-59 éves korosztályban pedig 76%

A szakértők elmondták, hogy bár a méhnyakrák a 35 éven aluli nők leggyakoribb daganattípusának számít, továbbra is valamennyi korosztályt érinti. A tanulmány vezető szerzője, Dr. Sue Sherman, a Keele Egyetem pszichológusa szerint az adatok arra utalnak, hogy az idősebb nők nem vetik alá magukat szűrésnek a méhnyakrák megelőzése érdekében. Dr. Sherman szerint a fiatal, híres betegek médiaszereplése miatt sokan azt gondolják, hogy a méhnyakrák a fiatal nők betegsége, pedig az új diagnózisok 20 százaléka a 65 éven felüli korosztályból kerül ki.

A szakértő úgy véli, hogy meg kell változtatni ezt a téves vélekedést a betegséggel kapcsolatban, és meg kell értetni az emberekkel, hogy az emlő- és a béldaganatokhoz hasonlóan a méhnyakrák is bármilyen korú nőt sújthat.

A méhnyakrák szűrésnek köszönhetően egyébként Angliában körülbelül 4500 életet mentenek meg évente.