Ezt összegzi Brian Hare kutyakutató, evolúciós antropológus Az okos kutya című könyvében, kiemelve, hogy a kutyáknak több dolga van, mint valaha: bombákat keresnek, csempészáru után szaglásznak, részt vesznek betegségek felkutatásában, állatvédelemben, de terápiás céllal is tartjuk őket.

„A rákkereső kutyák jelzik a melanómát, vagy akár a hererákot is, és a kimondottan terápiás céllal tartott kutyák számos öregek otthonában, kórházban vidítják fel a betegeket, segítik a felépülésüket” – írja Az okos kutya szerzője.

Súlyosabb egészségi problémák esetén, vajon segít-e az, ha az embernek van háziállata? A történelem során mindig is használtak kutyákat a gyógyításban, de a modern orvostudomány lenézte az állatokkal végzett kezeléseket, azokat tisztátalannak látták. 1980-ban jelent meg az első tanulmány egy orvosi folyóiratban, amely azt mutatta, hogy az állattartás segíthet elkerülni a betegségeket. A szívrohammal kórházba kerülő betegek közül azok, akiknek volt háziállatuk, 23%-kal nagyobb valószínűséggel élték meg a következő évet is. A különböző, célzott kutatásokból kitűnt, hogy az állattulajdonosoknak alacsonyabb a vérnyomásuk, a koleszterin- és trigliceridszintjük (ez utóbbi az állati zsiradékok fő alkotóeleme), pulzusuk még stresszes helyzetben is kevésbé ugrik fel, és hamarabb felgyógyulnak.

Amikor azonban az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet 1987-ben állást foglalt, miszerint „Az emberi egészségre irányuló olyan vizsgálatokat, amelyek nem vetnek számot az állatokkal, akik részt vesznek az ember életében, nem lehet átfogónak elfogadni”, ellenérzések korbácsolódtak, és sorban jelentek meg tanulmányok arról, hogy a háziállattartás egyáltalán nem segít egészségesebbnek maradni, sőt kifejezetten árt…

Van azonban egy olyan helyzet, amelyben a kutyák vitán felül jó hatással vannak az ember egészségére: ez az állatterápia, amikor egy állat is részt vesz a tervezett kezelésben. A legtöbb empirikus kutatásból kitűnik, hogy ez a terápiafajta pozitív eredményre vezet, különösen gyerekek esetében. Egy 15 perces kutyás foglalkozás egy adag fájdalomcsillapító hatásának is megfelelhet, de még egy rutin orvosi vizsgálat során is kevésbé ijednek meg a gyerekek, ha kutya is tartózkodik a helyiségben. Az állatterápia bizonyíthatóan felnőttekkel is működik. A pszichiátriai betegek szorongását egy kutya egyetlen látogatása egy egész rekreációs alkalomnál hatékonyabban csökkentheti. Rákos betegek pedig a kutya látogatását épp olyan megnyugtatónak találták, mint egy emberét.

Az tehát nem lehet kérdés, hogy a kutyák számtalan betegség kezelésében hatékonyan segíthetnek, sőt időnként még a gyógyszereknél is hatásosabbak. Az okos kutya című könyv azonban ennél is továbbmegy: vizsgálja a kedvenceink által okozott oxitocin („boldogsághormon”) és egyéb jótékony hormonok számainak emelkedését, amelyek egyébként hasonlóképpen meg tudnak ugrani a kutyákban is, ha szeretet kapnak tőlünk. Úgy tűnik, a kötődés, a kölcsönös törődés teljesen viszonzott érzések, amelyek gyógyító erejével érdemes élni.