Borneó szigetének Északnyugati peremén fekszik az 530 négyzetkilométer kiterjedésű Gunung nemzeti park, amelyet évente több mint hét méternyi eső ázatja. A sok eső következtében kialakult trópus növény és állatvilág lenyűgöző látványt nyújt az utazók és természetkedvelők számára.

Ám még egy különleges természeti képződmény teszi különlegessé ezt a vidéket, méghozzá a víz által kivájt barlangok, amelyek az elmúlt 5 millió év során keletkeztek.

A Tiszta víz barlang rendszer járatai elérik a 107 kilométer hosszúságot is, míg a szelek barlangjának a különlegessége, hogy a járatokban a szél különleges formákat hozott létre az évmilliók során. A szarvas barlangban a föld egyik legtágasabb barlang járatait fedezhetjük fel, amely 1 kilométer hosszú és 100 méter széles, sőt magassága néhol meghaladja a 120 métert.

Elég pár napot eltölteni az esőerdő nedves párás közegében és máris tapasztalhatjuk, hogy a nedvesség átjárja ruháinkat, felszerelésünket, és hamarosan apró kis lények telepednek meg rajtuk.

Épp így a legkeményebb kőzetekben is megindul a korrózió, amely évek alatt komoly pusztítást tud véghezvinni. Az Amazonas és a kongó medencéinek kőzeteit többnyire a folyó hordaléka borítja, így a talajréteg közelében a víz a repedéseken át bejut és hamarosan különleges képződmények és üregek jönnek létre.

Ennek egyik leglátványosabb példája a Délkelet Ázsia és Közép Amerika trópusi esőerdeiben látható mészkő hegységek, ahol a látogatók kúp, vagy toronykarsztokat, és sziget hegyeket is megcsodálhatnak. A trópusi barlangokban a víz ereje elképesztő alakzatokat váj ki, míg a mennyezetről cseppkövek lógnak le.

Lehetőleg egyedül senki ne merészkedjen le ezekbe a különleges barlangokba, mindenképp kérjünk fel egy tapasztalt túravezetőt, aki ismeri a barlangok és a dzsungel rejtett veszélyeit is.