A vashiány az egyik leggyakoribb állapot világszerte, az Egészségügyi Világszervezet jelentése szerint mintegy 2 milliárd embert érint. Különösen a fejlődő országok szegény sorsú gyermekei vannak veszélyben, gyakran kénytelenek nélkülözni az omega-3 zsírsavakat és más tápanyagokat is. Az új kutatás ezért megvizsgálta, hogy milyen hatásokat eredményez, ha 321 dél-afrikai iskolás vasat, omega-3-t, vagy mindkettőt tartalmazó készítményt kap. Mindegyiküknél hiányállapotra derült fény ezekből, az agy fejlődése szempontjából elengedhetetlen anyagokból.
Nyolc hónappal később változásokat tapasztaltak a gyerekek emlékezetében és tanulási képességeik terén. A vészes vérszegénységben szenvedők a vas adagolása után kettővel több szót tudtak felidézni a megadott 12 tagú sorból. Az omega-3 esetében nem sikerült hasonló előnyöket kimutatni, sőt, a vérszegények kimondottan rosszabbul teljesítettek, miután csak ezt szedték. A vashiányos, de nem vérszegény esetekben az omega 3-tól a lányok rosszabbul, a fiúk jobban oldották meg a feladatokat.
A dél-afrikai Észak-Nyugati Egyetem kutatója, Jeannine Baumgartner szerint nem tiszta, mit jelentenek mindezek a tápanyaghiányokkal küzdő gyerekek számára. Az értékelhetőséget korlátozta, hogy kevés gyereket vontak be. „Ezért a tapasztalatokat óvatosan kell értelmezni” – intett Baumgartner. Még sok kérdés maradt megválaszolatlanul, állapították meg az American Journal of Clinical Nutrition cikkében. A résztvevő gyerekek a 6-11 éves korosztályból kerültek ki. Állatkísérletek pedig azt mutatták, hogy a korai agyi károsodások maradandóak lehetnek. „Felmerülhet a kérdés, hogy nem késő e iskolás korban elkezdeni a tápanyagpótlást a kognitív teljesítmény szempontjából.” Az omega-3-mal kapcsolatos felfedezések viszont egybevágnak nemrég végzett állatkísérletek eredményeivel. Patkányok esetében a hiányállapotra adagolt vas és omega-3 külön-külön csak rontott a rágcsálók teljesítményén, miközben a kettő kombinációja jobbnak bizonyult. Baumgartner rámutatott, hogy gyerek esetében összetettebb az ügy.
Más tápanyagok hiánya, mérgező anyagok (például ólom) jelenléte, a szegénység általános hatásai mind-mind árthatnak a fejlődő agynak. Mivel a kutatást hátrányos helyzetű gyerekek körében végezték, ezért az eredmények nem vonatkoztathatók az általános lakosságra.
