Még a leendő kismama tinédzserkorában átélt feszültség is hatással lehet az utódjaira – derül ki egy friss kutatásból.

Köztudomású, hogy a várandósság alatt folytatott életmód hatással van a csemete egészségére. A legújabb vizsgálatok szerint azonban már a teherbe esés előtt is olyan változások következhetnek be a leendő anya szervezetében, amelyek még a baba mentális beállítottságát is befolyásolják. Az izraeli Halifai Egyetem kutatói patkányokon végzett kísérletek alapján állítják, hogy a megfigyelt összefüggés emberekre is érvényes.

„Az emberi szervezet hasonlósága miatt a generációk közötti, átörökített egészségügyi hatások felvetik annak a lehetőségét, hogy az eredményeket ránk is lehet vonatkoztatni” – mondta a kutatóként közreműködő Hiba Zaidan, aki hozzátette: eddig még csak a viselkedés szintjén sikerült rávilágítani az összefüggésre, most már azonban a genetikai háttérre is fény derült.

Korábbi felmérés alapján a fogamzás előtti – akár „serdülőkori” – stressz hatással van az utódok magatartására.  A szakértők most arra voltak kíváncsiak, mi zajlik le a szervezetben biológiai szinten.

A Biological Psychiatry című szaklapban megjelent tanulmányban a CRF-1 génre fókuszáltak a szakemberek, ami a szervezet feszültségre adott válaszában játszik kulcsszerepet: akkor kerül kifejeződésre az agy több területén, amikor stressz éri a testet.

A tudósok 45 napos korukban vizsgálták meg a patkányokat, ami nagyjából az emberi serdülőkornak felel meg. Némelyeket erős stressznek tettek ki, ami egy hétig intenzív hőmérsékletváltozást jelentett, míg a többieket ingerszegény környezetben tartották. Az állatok két héttel később párosodtak.

A mérések alapján már a fogamzás előtt megnövekedett a CRF-1 gén kifejeződésének aránya a stressznek kitett állatoknál, a későbbi újszülött utódok agyában pedig úgyszintén. „Mindenképpen ki kell vizsgálni, hogy embereknél is hasonlóképpen megy-e végbe a folyamat” – magyarázta Zaidan.