A vélemények megoszlanak, de egy biztos: sosem a szülő, hanem a gyerek dobja el a pelenkát - amikor úgy érzi, elég érett rá. A textilpelenkák korában divat volt a babákat minél korábban szobatisztaságra nevelni. Persze a pelenkamosás, -fertőtlenítés, -szárítás és -vasalás kényszerítő körülmény lehetett. És abban az időben még ne tudták: ha a babát a megfelelő testi-lelki érettsége előtt szobatisztaságra kényszerítik, sokszor lesz vele probléma a későbbiekben.

Pelenkadömping
Nagy a választék a különböző pelenkák között, az eldobhatótól a moshatóig bárki megtalálja a kedvére, és persze a baba méretének, adottságának leginkább megfelelőt. Érdemes kipróbálni a kevésbé neves gyártók termékeit is, sokan épp ezekre esküsznek.

Mikor jöhet a bili?
Nem szabad siettetni a lépést, csak akkor szabad megvenni, amikor valóban rendeltetésszerűen használja a gyermeked. Nem jó, ha a baba hozzászokik, hogy a gyerekszoba sarkában van egy színes, Micimackós valami, amibe még bele is lehet dobálni a játékokat. Hogyan lehet rászoktatni, hogy abba pisiljen, ha addig játékszerként használta? És hogyan lehet majd megmagyarázni neki, hogy a bili tartalmát ki kell üríteni, és nem szabad a szobában kiborítani, dobálni?

Hogyan készülj fel az átszoktatásra?

A baba egy-másfél éves kora alatt nem „szabad” szobatisztaságra gondolni! Meg kell várni, amíg a kicsi fejlődése elérkezik addig a pontig, hogy mondani vagy jelezni tudja, ha kakilnia vagy pisilnie kell. Sok félelemtől és kudarctól óvható meg, ha a szülő nem sietteti az időt! A pszichológusok szerint a babának ugyanis furcsa a testéből „leválasztott“ darab elvesztése, némely gyermeknél ez frusztrációhoz is vezethet.

A baba képes ugyan már egy éves kora körül is a bilibe pisilni, de ez az esetek többségében véletlenszerű és nem tudatos dolog. A gyerekek többségét két éves kora körül sokkal gyorsabban és probléma mentesebben lehet leszoktatni a pelenkáról, mintha korábban kezdenénk.

Bilit, de milyet?

Létezik autós, kacsás, zenélős, sípolós, magasított háttámlás variáció is. Aki elfogadja, hogy a bilizés nem játék, az a legegyszerűbbet választja (elől azért legyen egy kis pereme, mert nemcsak a fiúk, hanem a lányok is tudnak magasra pisilni). A gyermek kedvenc színéből készült bilivel még nagyobb kedvet lehet csinálni a „felnőttes tevékenységhez”.

Eljött az idő…

Amikor a szülő úgy érzi, hogy a gyermeke „megérett” a bilizésre, először csak mutassa meg az új szerzeményt a csemetéjének, majd hagyja, hogy az addigra már megtapasztalt napi ritmusához igazodva próbálja ki. Semmiképp nem szabad „nagy ügyet” csinálni belőle, hiszen ez egy természetes dolog. Dicsérni, természetesen már az elején is lehet, ha ül rajta egy-két percig, hiszen ez már magában is nagy teljesítmény. Nem szabad ilyenkor a tv elé ültetni, vagy mesét olvasni közben – pont az a lényeg, hogy rövidek legyenek az első próbálkozások.

Ha véletlenül sikerül produkálnia valamit, nagyon meg kell dicsérni, ha nem, semmiképp nem szabad leszidni. A bilit azonnal ki kell üríteni, megmutatva, hova megy a tartalma. Lehetőleg kerülni kell a „fúj, ez koszos” vagy „büdös”, „rossz” kifejezéseket, mert a kicsi ebből azt a következtetést vonhatja le, hogy az, ami kijön az ő testéből, nem jó, tehát nem is fogja esetleg sűrűn kiengedni magából…

WC-ülőkék, szűkítő

Sok kisgyermek fél a WC-csésze magasságától és mélységétől, ezért egyáltalán nem mindegy mikor ül először a „nagy” WC-n, és milyen ülőkén a gyermek. Aki ezzel próbálkozna a bili helyett, válasszon fellépős fajtát, hogy a gyermek egyedül is tudja majd használni! A vásárlás előtt le kell mérni a meglévő WC-ülőke méreteit, mert sokféle szűkítő létezik, és nem mindegyik passzol a normál méretű deszkához.

Nincs itt az ideje a bilire szoktatásnak, ha…

…a baba határozottan elutasítja.

… valami trauma éri a gyermeket, vagy várhatóan nagyobb változás következik be az életében (például közvetlenül óvodába menetel előtt, költözésnél, haláleset, válás vagy nagyobb betegség esetén, esetleg a kistestvér megszületésekor)

Az igazi szobatisztaság
A pelus végleges elhagyására a legjobb időszak a nyár. Ilyenkor csak le kell venni a gyermekről a pelenkát és az sem baj, ha egy pár csepp bemegy a bugyiba, nadrágba. Éppen ezért fel kell készülni arra, hogy mindig legyen kéznél a séták alkalmával 1-2 pótbugyi, zokni, ruha és egy zacskó a pisis holmik tárolására-szállítására.

Az igazi szobatisztaság az, amikor a gyermek már álmában, éjszaka sem pisil be. Ha már jól megy a dolog nappal, meg kell figyelni, száraz-e a pelus a délutáni alvás közben. Ha igen, itt az ideje levenni (gumilepedőt azért célszerű alátenni). Ha ez is rendben ment, az éjszakával is meglehet próbálkozni hasonló módon – hátha sikerül száraz pizsamában átaludni az éjszakát.


Ha a kicsi közvetlenül lefekvés előtt nem kap inni, valószínűleg nem fog olyan hamar megtelni a hólyagja, hogy problémát okozzon.

Ha ennek ellenére is bepisil, érdemes egy darabig felkelteni az elalvást követő 3-4 órában. A művelet akkor fog igazán jól menni, ha a szülő nem erőlteti a szobatisztaságot, csak a baba jelzéseit figyeli és nagyon sokszor megdicséri.

Forrás:Babazug.hu