A feltételezés alapja, hogy a majmok szervezete zsírban és fehérjében gazdagabb anyatejet termel a fiú utódok számára, a kis nőstények pedig kalciumban dúsabb természetes táplálékot kapnak. A kutató hozzátette, hogy egyes kismamák anyatejének minősége olyan rossz, hogy a csemeték jobban járnának a tápszerrel.

Dr. Hinde úgy fogalmazott, hogy a tápszerek gyártásánál éppúgy tekintettel kellene lenni a nemek közötti különbségre, mint a dezodorok előállításakor. Kijelentette továbbá, hogy az anyatej összetételét tekintve némely esetben sokkal egészségesebb volna a babák számára, ha tápszert kapnának.

A következtetések levonására azután került sor, hogy Dr. Hinde és munkatársai kimutatták: a majmok másfajta anyatejjel táplálják hím és nőstény utódaikat. Előbbiek zsírban és fehérjében gazdagabb tejet kapnak – az elsőszülöttek különösen. Ezzel szemben viszont a nőstényeknek szánt anyatej kevésbé dús, ám több kalcium található benne.

Az Amerikai Szövetség a Tudomány Fejlődéséért nevű szervezet éves ülésén elhangzott, hogy történt már néhány hasonló kutatás az emberek körében is, bár eltérő eredményekkel. Némelyek azonban tényleg sugalltak nem szerinti különbségeket. A differencia elsősorban abban nyilvánult meg, ahogy a különböző nemű babák reagáltak az anyatejre.

Dr. Hinde arra is rámutatott, hogy a hím és nőstény majmok másként reagálnak a kortizol stresszhormonra. Kisbabákon végzett kutatás pedig bebizonyította, hogy a lányok ijedősebbé válnak, ha anyjuk teje kortizolban gazdag – a fiúk nem. Patkánykísérletek nyomán viszont az is kiderült, hogy az érintett utódok később hatékonyabban tudják kezelni a stresszes helyzeteket, mint a többiek.

Az is tudományosan elismert tény, hogy az anyatej minősége egyénenként változik, tehát más és más mennyiségű vitamint, ásványi anyagot, cukrot, zsírt és más tápanyagot tartalmaz. „Minden okunk meg van rá, hogy szkeptikusan tekintsünk az egyentápszerre” – összegezte Dr. Hinde.