Szülőként számos dologra meg kell tanítani a gyermekeinket. Szép lassan rajzolódik ki előttünk a kép, mennyi aprósággal tudjuk őket felkészíteni a nagybetűs életre. Az anyagiakkal kapcsolatos tudatosság, a pénzügyi alapismeretek is ezek közé tartoznak: folyton változó világunkban az egyik legfőbb kompetencia, ha vannak terveink és megtakarításaink. Mégis miképpen vezethetjük be a gyerekeket ebbe a világba?

A pénz értékét egy kisgyerek természetesen még másképpen érzékeli, mint egy felnőtt. A pénzügyi alapismeretek átadását kisiskolás korban érdemes elkezdeni, amikor már a gyermek a számokkal kifejezhető értékeket is képes értelmezni, valamint érett lesz arra, hogy megértse a bevételek és kiadások körforgását, a megtakarítás jelentését.

Zsebpénzt is általában erre a korra javasolnak először, bár természetesen, ahol több testvér van, a kisebbek gyakrabban előbb részesülnek abban, hogy saját perselyük lesz. Éppen ezért érdemes gyerekre szabni, mikor, miről diskurálunk vele, hiszen akad, aki fiatalabban is érettebb, másnak 9-10 évesen nyílik meg az érdeklődése a téma felé.

Elméleti oktatás

Már az óvodás gyermekkel is lehet beszélgetést kezdeményezni arról, mi mennyibe kerül, vagy épp elmagyarázni, hogy a szülők munkával keresik a pénzt, amelyet ételre, ruhákra, közlekedésre, szórakozásra költenek. A kicsik számára nyugodtan példálózhatunk játékaik, egy gombóc fagyi, vagy kedvenc könyveik értékével. Elmagyarázhatjuk nekik, mi mennyit ér körülbelül vagy épp mennyit kell dolgozni érte.

A pénz értékének megértését remekül segítik a különböző társasjátékok, ahol lakást, berendezést, hoteleket vásárolhatunk a játékbankjegyek segítségével. Ennek során megtapasztalhatja a gyerek, mit jelent spórolni, gyűjteni, fizetni a banknak, megtervezni a kiadásokat. Amennyiben a gyermeknek már saját zsebpénze van, mutassuk meg neki, hogyan jegyezzük fel saját kiadásainkat, bevételeinket, és biztassuk erre őt is.

Tippek, amelyekkel megtaníthatjuk a pénz használatát

A pénzügyi alapismeretekkel való találkozás bármilyen komolynak hangzik is, valójában nem egy gazdasági jellegű oktatás a szülőtől, amit un a gyerek. Inkább a hétköznapok átbeszélt momentumai, amelyeket megtanítunk észrevenni és megtervezni. Ez a folyamat pedig éppen olyan élvezetes lehet, mint a társasjáték, csak épp valós sikerélményeket hozhat. Nézzük, melyek azok a praktikák, amelyekkel segíthetünk!

Indulótőke

A szülők döntésétől függően egy kisebb mértékű zsebpénzt már nagyobb óvodás kortól adhatunk a gyermeknek. Szabjunk meg egy heti vagy havi kis összeget, amelyet mindenképpen megkap és amellyel gazdálkodhat. Fontos, hogy azonnal fektessük le tisztán és érthetően a szabályokat: például alapvetően nem kap édességet, vagy heti egyszer kap, de magának még egyszer vehet. Költheti-e bármikor bármire a zsebpénzét, vagy vannak feltételek ezzel kapcsolatban? Mindenképp magyarázzuk el a kisgyerek számára érthetően, hogyan gondolkodhat erről!

Pénzgyűjtő alkalmatosság

Egy kisgyerek számára még igazi örömet okoz, ha nem akármilyen helyre teheti el a féltve gyűjtött forintjait. A megtakarításra, spórolásra való szándékot is erősítheti benne egy jól megválasztott persely, ládika, amelyet a saját szekrényében, polcán tárolhat, és amelybe jó érzés beletenni a friss bevételt, majd nehéz szívvel lehet kivenni onnan.

Plusz munkáért jár csak a plusz pénz

A pénz értékét azzal tudjuk a leginkább érzékeltetni, ha gyermekünk azzal keres plusz összeget az alapvető zsebpénzen kívül, ha valamibe többletenergiát fektet. Az alapvető feladatait, mint a szobája takarítása, elpakolása vagy az iskolatáska bepakolása, ne jutalmazzuk külön. Ha azonban olyan munkákban segít, amely nem a rutin vagy az előre letisztázott mindennapi feladatok része – autómosás, teregetés, fűnyírás – akkor jelezhetjük számára akár egy kisebb összeg, nem csupán dicséret formájában, hogy hálásak vagyunk a munkáért. Ennek pedig kézzelfogható gyümölcse van.

Hagyjuk dönteni, hagyjuk kudarcot megélni

Nehéz feladat szülőként elengedni a gyerek kezét a pénzügyi döntések terén is: ha hirtelen felindulásból költene és az nem ütközik az előre megbeszélt szabályokba, hagyjuk belefutni a saját hibáiba, még ha előre sejtjük is, hogy megbánja. Ezek segítségével tanulja meg, hogy miért fontos kitartani, ha félretenne valamire vagy komolyan átgondolni, mikor, mire költ. Idővel meglátjuk, a tapasztalat segíteni fog a pénzügyi alapismeretek rutinszerű alkalmazásában, és mire komoly kiadásokról kell dönteni, büszkén figyelhetjük, hogyan kezeli az anyagi kérdéseket a gyerekünk.

Ne legyen tabu a pénz!

Nehéz a felnőtt élet kihívásaiba bevezetni a gyermeket, de ha a fenti tippeket figyelembe vesszük, és a legkisebb fokozatosan találkozik a pénzügyi alapismeretekkel, nem lesz problémája azzal, hogy sokat vagy feleslegesen költene. Beszéljünk nyíltan az anyagiakról, mutassunk példát, kezeljük korának megfelelően, és hagyjuk megélni saját kudarcait és sikereit! Ha így teszünk, hatalmas előnyt adunk gyermekünk kezébe azzal, hogy kis tétekben gyakorolva, megtanult takarékoskodni, beosztani és előre tervezni.

(X)