Ám mi magunk is nevelhetünk saját bonsait akár a kerti fa valamelyikéből. Bemutatjuk milyen fából nevelhetünk saját bonsai fát.

A bonsai ma már sok virágüzletben és kertésznél kapható ám tudjuk, hogy az ára több ezertől akár több százezerig terjed. Ha ön kipróbálná egy saját nevelésű kis fán ezt a különleges művészetet, akár Európai fa fajtával is kísérletezhet.

A bonsai japán eredetű szó, jelentése bon:fa és sai: edény vagy tál. A bonsai lényege hogy egy fafajtát kis edénybe ültetnek és megpróbálják a természet alkotta formára igazítani, nevelni, alakítani. Ezt metszéssel dróttózással és a gyökerek metszésével érik el. Majdnem minden fás szárú növényből lehet bonsait kialakítani, ez lehet fa vagy cserje, gyümölcsfa, vagy örökzöld.

Mielőtt megnézzük, milyen fajtákból tudunk kialakítani bonsait, fontos néhány szót említeni a növény gondozásáról. Aki bonsai nevelésre szánja el magát, első lépésként fontos beszerezni a megfelelő eszközöket és szerszámokat, mint. Pl. bonsai tál, amibe ültetjük a növényt, bonsai olló, amivel metsszük a kis fát, föld, tápoldat és más kellékek. Ne felejtsük el a bonsai drótot is beszerezni, mert ha tényleg formás kis fát szeretnénk kialakítani a drótok segítségére, lesz szükségünk.

Fontos! Minden bemutatott faj, csak kültéri tartásra alkalmas, szobaira nem, hiszen ezek a növények kint kertünkben élnek. Ezeket a növényeket tavasszal érdemes elkezdeni nevelni, és ősszel védett fagymentes helyre kell vinni, de nem fűtött lakásba. A bonsai kertészek legtöbbször kialakítanak egy külön kis részt a kertbe, amit körbevesznek nád tekerccsel és polcokon kb. 1 méter magasan tartják a fákat télen. A legtöbb fát vagy cserjét tavasszal hajtás dugványról tudjuk szaporítani, majd utána átültetni a bonsai tálba.

Nézzük miből is készíthetünk saját nevelésű bonsaifát?

Mezei juhar (acer campestre)

Gazdagon elágazó fafajta, amely eredetileg akár 15 méter magasra is megnőhet. Ősszel a növény levelei sárgára majd bordóra színeződnek így nagyon szép színfolttá változik. A belőle nevelt bonsait mindig napos helyre tegyük nyáron, télen védjük a gyökérlabdát a fagyoktól.

Tavasztól öntözzük a földjét rendszeresen, mert egy kiszáradás végzetes lehet számára. Áprilistól a kifejlett erős példányokat kéthetente egyszer tápoldatozzuk speciális bonsai tápoldattal. A növényt kétévente egyszer ültessük át, gyökérmetszéssel egybekötve. Rügyfakadás előtt tavasszal érdemes visszavágni és nyáron a hosszabb hajtásokat folyamatosan metsszük vissza felére. Ha formázni szeretnénk, a növényt az egy évesnél fiatalabb ágakkal próbálkozzunk, az ennél idősebb ágakat már nem lehet formázni.

Vadgesztenye ( aesculus hippocastanum)

A vadgesztenye szinte bárhol megtalálható, amely akár 25 méter magasra is megnőhet. A vadgesztenyéből épp ezért csak nagyobb méretű bonsait tudunk kialakítani. A zöld majd később barnára színeződő szúrós termését mindenki jól ismeri. A kis fát nyáron napos vagy félárnyékos helyre tegyük ki, télen védjük az erős fagyoktól. Öntözéskor lehetőleg esővízzel locsoljuk, mert a kioldódott só a levélszélek barnulásához vezethet.

Tavasztól őszig kéthetente egyszer magas foszfor káli tartalmú trágyát adhatunk neki. Háromévente egyszer elég átültetni, gyökérmetszéssel egybekötve. Tavasszal rügyfakadás előtt érdemes metszeni, de vigyázzunk, mert ha rosszul metsszük, sem virág sem termés nem lesz rajta. Ha formázni szeretnénk májusban a fiatal ágakat érdemes drótozni. Magát a bonsait érdemes 1 méter magasra hagyni, mert kisebb méretben nem tud fejlődni.

Közönséges nyír (betula pendula)

A nyír eredetileg kb.15-20 méter magasra nő, az idősebb növények törzsén a kéreg fehér színűre vált. A porzós barkák a virágzás idején, lazán csüngenek, a termős barkák pedig tavasszal jelennek meg. Ha azt szeretnénk, hogy a belőle nevelt bonsai fa törzse fehér legyen fontos a sok napsütésre van, szüksége ezért tegyük minél naposabb helyre. Télen védjük a gyökerét az erős fagyoktól.

A növény nagy vízigényű, ezért földjét tartsuk állandóan nedvesen, nem szabad, hogy a gyökérlabda kiszáradjon. Tavasztól őszig tápoldatozzuk hetente egyszer. Átültetni elég háromévente egyszer, a gyökérmetszést és az átültetést is közvetlenül rügyfakadás előtt érdemes elkezdeni. Tavasszal egy koronaritkító metszést kell végezni, majd nyáron még egyszer érdemes metszeni. Ha formázni szeretnénk a növényt csak rügyfakadás után drótozzuk, de ellenőrizzük folyamatosan a növekedést, mert a huzal könnyen bevágódik és felsérti az ágakat.