A bostoni Brigham and Women's Kórház kutatói a szklerózis multiplexszel összefüggő agyi elváltozásokat vizsgáló MR-vizsgálattal kimutatták, hogy két-háromszor nagyobb gyakorisággal jelennek meg új léziók tavasszal és nyáron, mint az év hidegebb időszakaiban. A Neurology augusztus 31-i számában közölt tanulmányban az olvasható, hogy a betegség aktivitása az új T2 léziók megjelenése alapján tavasszal és nyáron jelentős mértékben megnövekedett.

Az Egyesült Államokban az országos szklerózis multiplex társaság adatai szerint körülbelül 400 ezer beteg él, világszerte mintegy 2,1 millió embert érint a rendellenesség. A szklerózis multiplex kórokát nem ismerjük pontosan, de vélhetően autoimmun betegségről van szó, melynek kialakulásában a genetika és a környezeti hatások együttesen szerepet játszanak.

Az 1991-től 1993-ig tartó tanulmányban 44 szklerózis multiplexben szenvedő embert vizsgáltak, akikről összesen 939 agyi szkent készítettek. A kutatók ezen kívül a napi átlaghőmérsékletről, a napsugárzásról és a csapadékról is részletes adatokat gyűjtöttek a bostoni körzetben. A vizsgálat azt mutatta, hogy márciustól augusztusig két-háromszor nagyobb gyakorisággal jelentkeztek új léziók az őszi és a téli időszakhoz viszonyítva. Az is kiderült, hogy a magasabb hőmérséklet és napsugárzás a betegség fokozott aktivitásával áll összefüggésben.

„A szklerózis multiplexszel kapcsolatban már évtizedek óta utalnak a környezet hatására, különösen a betegség kialakulását illetően. Íme egy újabb bizonyíték” – mondta a tanulmány mellett megjelenő szerkesztőségi kommentár szerzője, Dr. Anne Cross, a Washington Orvostudományi Egyetem neurológus professzora.

A szklerózis multiplex tünetei:

homályos vagy kettőslátás
- zsibbadás és szúró érzés a test bármely részén
- fáradtság
- időleges vakság
- kimerültség és szédülés
- érzékcsalódás
- végtaggyengeség, végtagfájdalom
- inkontinencia
- székrekedés
- kognitív zavarok.

Nicholas LaRocca, az országos szklerózis multiplex társaság elnökhelyettese szerint a nagy kérdés az, hogy ha ezek az új léziók valóban tavasszal és nyáron jelennek meg, mi áll e mögött. Például mivel a hő befolyásolja a betegség tüneteit, elképzelhető, hogy a nyári hőmérsékletek hatást gyakorolnak a betegség aktivitására. LaRocca szerint az, hogy az új léziók tavasszal és nyáron jelennek meg, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy az okozó tényező abban az időszakban működik. Elképzelhető, hogy valami ezen évszakok előtt történik, aminek ilyen hosszú időre van szüksége a megjelenéshez. Ősszel és télen kevesebb az ultraibolya sugárzás, tehát kevesebb D-vitamin áll rendelkezésre. Ősszel és télen a vírusfertőzések is gyakoribbak. Esetleg étrendi tényezők is szerepet játszhatnak. Az emberek más-más élelmiszereket fogyasztanak a különböző évszakokban.

Cross szerint a szklerózis multiplexben szenvedő betegeknek mindenesetre érdemes egész évben gondoskodniuk a megfelelő D-vitamin szintről, és évente egyszer javasolt beadatniuk az influenza elleni védőoltást.

Már létezhet a szklerózis multiplex gyógyszere

Depresszió és szívbetegség kezelésében használt szerek klinikai tesztelése kezdődött meg szklerózis multiplexben szenvedő betegeknél.

A szklerózis multiplex autoimmun hátterű betegség, melynek során az idegrendszer progresszív pusztulása változatos tüneteket okoz, az előrehaladott fázisra járás- és egyensúlyzavarok, beszédbeli és látásproblémák jellemzőek.

Jelenleg nincs forgalomban olyan szer, mely megfelelően kezelné ezeket a betegeket, azonban a London College és az Edinburghi Egyetem munkatársai 400 beteg bevonásával olyan szereket tesztelnének le, melyeket más indikációval már széles körben alkalmaznak.

A jelöltek között a szívbetegeknél használt amilorid, a depressziósok kezelésében alkalmazott fluoxetin, illetve a motoros neuronok zavaraira szedett riluzol szerepel. A hipotézis alapját olyan korábbi tanulmányok adták, melyek szerint a jelzett gyógyszerek neuroprotektív hatásúak (védik az idegsejteket).

A vizsgálatot vezető Dr. Jeremy Chataway megközelítést az aszpirinhoz hasonlítja, melyet annak idején fájdalomcsillapító céllal fejlesztettek ki, azonban a véralvadást gátló hatása miatt később sikeresen alkalmazták szélütésen (stroke) átesett betegeknél.